Magyarországnak sem kerülne sokba, ha lehetővé tenné a halasztott áfafizetést. A könnyítés 16 tagállamban alkalmazható, így a cégek komoly likviditási tehertől szabadulhatnak meg.

Az unió 16 tagállamában van lehetőség arra, hogy egy cég adott esetben halasztva fizesse meg az áfát, így jelentősebb mértékű likviditási plusztehertől mentesülhet. Az áfát alapvetően akkor kell megfizetniük a társaságoknak, amikor a munkát elvégzik vagy a számla esedékes lesz. Előfordul azonban, hogy az összeget csak később kapják meg a cégek, ez idő alatt pedig finanszírozniuk kell a forgalmi adót. Ez alól mentesítheti a cégeket a halasztás többek között Ausztriában, Bulgáriában, Dániában, Finnországban, Lengyelországban és Németországban

Ezen is túlmegy az a lehetőség, amely lehetővé teszi a behajthatatlan követelések áfájának visszaigénylését. Vagyis ha a cég számláját egyáltalán nem egyenlíti ki a megrendelő, vásárló, akkor legalább annak áfatartalmát nem bukja el. Ezt 13 tagállam teszi lehetővé – Ciprus, Dánia, Hollandia mellett például Olaszország, Portugália és Szlovénia is.

A könnyítések Magyarországon is bevezethetők lennének, és ez első körben nem is feltétlenül kerülne sokba – mondta lapunknak  A halasztás esetében például a költségvetésnek mindössze néhány havi finanszírozási alapról kellene lemondania. Ez persze nem elhanyagolható tétel, hiszen míg a befizetésekre többnyire havonta kerül sor, a visszaigénylések jellemzően negyedévente esedékesek. Ugyanakkor a vállalkozások szám ára hatalmas finanszírozási előnyt jelent a halasztás még akkor is, ha azt határidőhöz kötnék. Már egy 90 napos határidő is számítana – mondta Kovács.

Jelentősebb költségvetési kiadást jelent a be nem folyó követelésekre eső áfa-visszatérítés. Annak mértékét jelenleg becsülni sem lehet, hogy mekkora összeget buknak el azzal a cégek, hogy úgy fizetnek be áfát, hogy a hozzá tartozó számlát sosem egyenlítik ki. Ezekért a tételekért jelenleg az állam semmilyen felelősséget nem vállal.

Azt is figyelembe kell venni, hogy egy ilyen szabályozás bevezetése komoly kockázatokkal járhat. A jelenlegi rendszer viszonylag zárt, ami biztonságot ad a költségvetés számára. Megfelelő szabályozás mellett azonban a kockázatok egy része kizárható, de legalábbis csökkenthető. Fennállhat annak veszélye, hogy a cégek feketén kifizetik egymást, majd behajthatatlan követelésre hivatkozva az érintett fél kéri az áfa visszaigénylését. Ezt ki lehetne küszöbölni akár azzal is, hogy az adóhatóság  a visszaigényelt áfát behajthatja a nem fizető megrendelőn. Szintén megfontolandó lehet a kapcsolt vállalkozások közötti “nemfizetés” kizárása a rendszerből.

A rendszer zártságát nem fenyegetné, ha a halasztást csak úgy lehetne igénybe venni, ha a társaság ezt kifejezetten kéri, majd folyamatosan alkalmazza – vagyis nem ad hoc jelleggel fizet halasztva. Ezzel az adóhatóság is figyelemmel kísérhetné az érintett cégeket – mondta Kovács.