A főként kereskedelmi szempontok alapján létrejövő telephelystruktúrák disztribúciós költségei igen nagymértékben csökkenthetők, ha megfelelő eszközökkel vizsgálódunk.

Cikkünkben – némi elméleti felvezetés után – az végzett tanácsadási projekten keresztül mutatjuk be a megtakarítások kiaknázásának gyakorlati lehetőségeit és eredményeit.

A magyar vállalkozások elmúlt húsz évben belföldi szállítás elért fejlődésének és földrajzi terjeszkedésének középpontjában jellemzően kereskedelmi belföldi áruterítés szempontok állnak, ugyanis a folyamatosan növekvő kereslet, a társadalom fogyasztási szokásainak bővülése felértékelte a kereskedelemnek a vállalat életében betöltött szerepét.

Túl a Válság első évén most már biztosan elmondható, hogy a menedzserek gondolkodásában változás állt be: a kereskedelmi szempontok folyamatos aktív jelenléte mellett hangsúlyosabbá váltak a hatékonyságot célzó megoldások. Ugyanis ezek azok a lehetőségek, amelyek a kereskedelmi tér beszűkülése mellett versenyelőnyt biztosíthatnak.

A kialakult több megyényi, nagy területeket lefedő, bonyolult szállítási hálózatok méretüknél fogva kecsegtető megtakarítási potenciált rejtenek magukban. Jelentős megtakarítás a következőkben részletezett indokok miatt főként a különböző raktárak földrajzi szállítás elhelyezkedésében, illetve a raktárak és a vevők összerendeléseiben található meg.

A földrajzi terjeszkedés, a  szolgáltatási terület nagy ütemű bővülése felkészületlenül érte a magyar nagykereskedelmi piacot a ’90-es évek elejétől kezdve. Az újabb és újabb telephelynyitási döntések hátterében logisztikai szempontok és a rendszer hatékony üzemeltetésének szempontjai csak a trivialitások talaján kaptak szerepet. Kézenfekvő volt például figyelembe venni az ingatlan közlekedési kapcsolatainak minőségét, azonban  kevés alkalommal fordult elő, hogy a döntéshozók figyelembe vették volna a leendő szolgáltatási terület kiterjedésének és az új telephelynek a viszonyát. Sokszor talán indokolatlanul a szolgáltatási terület peremvidékein belföldi fuvarozás kerültek elhelyezésre a nagykereskedelmi vagy egyéb elosztó célú raktárak, mert ott volt kedvező közlekedési kapcsolat mellett vonzó ingatlan vásárlási lehetőség.

Emellett a bővülő termékskála különböző raktári belföldi szállítás igényeket támasztott, ami sokszor egy telephelyen belül nem volt biztosítható. Például hűtést igénylő áruk felvétele a termékskálára új, hűtött raktár nyitását, megvételét, bérlését hozta magával, azonban ez rendszerint nem egy meglévő telephelyhez volt köthető. Ebből fakadóan kialakult a kiszállítási rendszerben belföldi szállítás egy gyakorlat: a hűtött árukat minden vevő értelemszerűen az új hűtött raktárból kapta. Ez a gyakorlat szokássá válhatott, és egy későbbi bővítés után is megmaradhattak bizonyos előnytelen összerendelések a vevők és a hűtött raktár telephelye között, amelyeket egy átszervezéssel ésszerűsíteni is lehetett volna. Ezek az ésszerűtlen összerendelések az egyes raktárak szolgáltatási területei között fölösleges átfedéseket hoznak létre. Az átfedések nagyban felelősek a költségek magas szintjéért. A rejtett költségek későbbi feltárása kétséges, áruterítés mert nehezen megléphető paradigmaváltást igényel a cég részéről.

A vevők és telephelyek közötti nem ésszerű összerendeléseket okozhatják még az egyes telephelyek forgalmi átbocsátóképességének rossz beállítása. Gyakori helyzet, hogy egy raktár átbocsátóképessége meghatározza a raktár szolgáltatási területének méretét, tehát a raktár által kiszolgált vevők körét. Azonban az ekképpen kialakult vevő kör és szolgáltatási terület a legtöbb esetben nélkülözi a földrajzi szempontú optimalizálásokat, ezáltal rejtett költségforrássá válnak.

További, nem triviális, ki nem belföldi szállítás áruterítés használt megtakarítási lehetőség rejlik a telephely nyitásokban. Számos kiszállítási hálózatban, egy szolgáltatási terület szélső vidékén, alacsony költséggel megnyitható, kis átbocsátóképességű tulajdonképpeni átrakóraktár a szállítási hálózatban magával hozott megtakarítással gyakorlatilag finanszírozható és emellett egyéb megtakarítások mellett a rendszer rugalmassága is növelhető.

A kulcs a módszerben van
Természetesen a fent leírt megtakarításokat szisztematikus tervezéssel és optimalizálással, illetve folyamatos felülvizsgálattal lehet biztosítani.

A szállítási hálózatok által nyújtott teljesítmény méréséhez érdemes egy összetettebb, a gyakorlatban egyre ritkábban alkalmazott mutatót használni, a szállítási teljesítményt. A szállítási teljesítmény a legkedveltebb mutatónak, a megtett útnak, illetve szállított tömegnek a szorzata, a mértékegysége a tonna-kilométer. Ez a mutató tehát arra ad választ, hogy a rendszerben mekkora tömeget milyen távolságra szállítottunk. Előnye abban van, hogy a járműparkkal kapcsolatos változó költségek,  amelyeknek a csökkentését célozzuk meg, nem csak a megtett út hosszától függnek, hanem a járművek terheltségétől is. Bizonyítékként elegendő az üzemanyag-fogyasztásra gondolni: senki sem kérdőjelezi meg, hogy ne függne a szállított tömegtől.

A szállítási teljesítmény alkalmazása azonban rögtön belföldi áruterítés szállítás magyarázatot ad arra, hogy miért nem vált általános hatékonyságnövelési területté a cégek szállítási hálózata. Ugyanis a szállítási teljesítmény a rendszerint manuális, vagy informatikailag kevéssé támogatott szállításszervezési feladatok során, összetettsége miatt nem figyelembe vehető tényező. Ehhez ugyanis arra lenne szükség, hogy a térképre felrajzolt vevőket ne egyértelműen földrajzi közelség alapján soroljuk beegy telephelyhez, hanem a vevő által bonyolított forgalom figyelembevételével. Ez tehát összetettebb feladat, azonban ennek informatikai támogatottsága most már megoldott probléma. Rendelkezésre állnak megfelelő matematikai modellek, illetve most már a számítógépek sebessége is biztosítja a szükséges számítási kapacitást ezekhez a feladatokhoz.

Egy ilyen költség feltáráshoz és optimalizáláshoz nincs másra szükség, mint a vevők és a raktárak földrajzi pozíciójára, és a vevők forgalmi adataira, az egyes tranzakciókra, illetve a telephelyek forgalmi kapacitásaira. Első ránézésre tehát nincs szükség bonyolult adatokra.

Azonban egy kissé közelebbről szemlélve azzal találjuk magunkat szemben, hogy a vevők és a telephelyek földrajzi elhelyezkedése, a GPS koordináták, nem minden belföldi szállítás cégnél állnak rendelkezésre. A tapasztalatok szerint ennek oka ismét abban található meg, hogy a logisztikai optimalizálások az elmúlt években hátrányt élveztek a kereskedelmi fejlesztésekkel szemben, így nem áruterítés szállítás merült fel ezeknek az adatoknak a gyűjtése: holott a területi képviselők rendszerint GPS technológiával felszerelt PDA-k segítségével rögzítik a helyszínen a vevői rendeléseket. Tehát aki még nem kezdte meg a GPS koordináták gyűjtését, az minél előbb tegye meg, mert csak idő kérdése és szükség lesz rá. Áthidaló megoldás lehet azzal az egyszerűsítéssel élni, hogy a raktárak szolgáltatási területei közötti átfedéseket nem közvetlenül a vevő-telephely összerendeléseken keresztül érjük el, hanem a települések-telephelyek optimalizált összerendelésén keresztül. Ezzel megtakarítjuk a vevők pontos GPS koordinátáinak begyűjtési feladatát, és nem tévedünk az optimum oldalán sem nagyot.

A vevők forgalmi tranzakciói részletesen belföldi szállítás tárolt információk, ezek tehát nem jelenthetnek problémát. Azonban az egyes raktárak forgalmi átbocsátóképesség adatai annál inkább okoznak nehézséget a cégeknek. Nagyságrendileg a vezetők meg tudják becsülni ezeket a számokat, azonban a pontos tervezéshez pontos adatokra van szükség. Kipróbált áthidaló megoldást jelenthetnek a vevői tranzakciós adatokból kinyerhető raktári átbocsátóképességre vonatkozó adatok, azonban ezzel a módszerrel az egyes raktárakban lévő ki nem használt kapacitás miatt fennálló átbocsátóképesség többletet nem lehet meghatározni. Ehhez mindenképpen a vezetői becslésekre van szükség, ha pontos adat nem elérhető.

Optimalizált kereskedelem
Az elmúlt években a legkülönbözőbb területeken működő vállalatokat sikerült az segíteni a szállítási hálózatban rejlő rejtett költségek feltárásában. Az alkalmazott módszer egyaránt működött az italiparban, a dohánykereskedelemben, a termelő szférában, sőt még a közszolgáltatónak számító vízműveknél is.

Az egyik megvalósított hálózat  optimalizálás során egy élelmiszer kereskedelmi vállalat 4 megyényi szolgáltatási területén kellett teljes vevő-telephely összerendelést optimalizálni. A cég egy 7 telephelyből álló, kb. 80 járművet mozgató rendszert üzemeltetett. szállítás A telephely nyitások az 1990-es évektől kezdve folyamatosak voltak és főként a kereskedelmi szempontok érvényesültek a telephelyek földrajzi elhelyezkedésének kiválasztásakor.

Érdekes jelenség, hogy a telephelynyitásokat már meglévő telephelyekhez tartozó értékesítők felderítése előzte meg. A felderítések során az új telephely megnyitása előtt a friss területről vevőket szerzett a cég, akiket a már meglévő telephelyekről szolgált ki. Az új telephely megnyitása után indult el nagy erőbedobással az új terület vevőinek megszerzése. Azonban a néhány vevő, akiket a telephelynyitás előtt kötöttek magukhoz, nem kerültek át az új telephelyhez, hanem valamely régebbiről belföldi áruterítés szolgálták ki őket, a már megszokott rendben. Tehát ezeken a pontokon jelentős átfedések alakultak ki a szolgáltatási területek között.

Emellett a korábban említett gyakorlat  itt is érvényesült, ami szerint az egyes telephelyek a raktári infrastruktúra különbözősége miatt eltérő termékskálával rendelkeztek. Ennek következtében elkerülhetetlen volt, hogy bizonyos vevőket több telephelyről szolgáljanak ki, ha a rendelt termékek nem voltak a legközelebbi raktárban megtalálhatók. A telephelyek termékskáláját később egységesítették, azonban számos vevőnél megmaradtak a kialakult szokások, és az a telephely szolgálta ki továbbra is, amelyiknek a korábbi termékskálájából régebben nagyobb forgalmat bonyolított. Tehát a hálózat nem került újraszervezésre a termékskálák egységesítésével. Ez újabb, más területeken jelentkező átfedéseket okozott nem kis többletköltséget generálva.

A területi átfedések már a kezdeti elemzések során is igen szembetűnőek voltak. A telephelyek és vevők összerendelését térképen ábrázolva szabad szemmel is látható nagy kiterjedésű átfedéseket tapasztaltunk. A térképen hangsúlyosabb színes pontok  mutatják a telephelyeket, az azonos színű, halványabb pontok pedig a megegyező színű telephelyről kiszolgált vevőket. A Balaton északi partján jelentős átfedés látható, és folthatásában enyhébb, de nagy kiterjedésű átfedés jellemző a bakonyi vidékre is.

Az optimalizáció során két különböző változatot belföldi szállítás kellett létrehozni. Ugyanis a cég felismerte annak jelentőségét és esélyét, hogy bizonyos telephelyek tárolási, anyagmozgatási és rakodási technológiájának fejlesztésével a kiszállítási rendszerben komoly megtakarításokat érhet el. Hiszen ezzel növelheti a raktárak átbocsátóképességét, ami lehetőséget biztosít a kiindulási állapottól alaposan eltérő és a földrajzi adottságoknak jobban megfelelő, ésszerűbb szolgáltatási terület viszonyok létrehozására. Ezért tehát el kellett készíteni a raktári átbocsátóképességek figyelembe vétele nélküli optimalizációt, ami közvetve „javaslatot” tett a cég számára az egyes telephelyek, raktárak ideális átbocsátóképességére, illetve el kellett készíteni az átbocsátóképességeket szem előtt tartó optimális hálózatot. Hiszen szintén érdekes lehet látni, hogy mekkora az a megtakarítási lehetőség, amihez minimális beruházás szükséges.