A fővárosban 2010-2014 között vezethetik be a környezetvédelmi sarcot.A behajtási díj bevezetéséről a következő önkormányzati ciklusban határozhat a Főváros Közgyűlés, a jelenlegi városvezetés a döntést megalapozó szakmai anyagokkal akarja segíteni a fontos várospolitikai lépést – közölte a főpolgármesteri hivatal hétfőn.

A főpolgármesteri hivatal  emlékeztetett arra: Budapest vezetése már három éve foglalkozik az úgynevezett dugódíj bevezetésének lehetőségével, az erről készített tanulmányok elérhetők a oldalon. Horváth Csaba, az MSZP  főpolgármester-jelöltje szombaton jelentette be, hogy az MSZP 2013-ig bevezetné a díjmentes közösségi közlekedést Budapesten. A szocialista politikus szerint ezt a parkolásidíj-bevételekből, valamint abból áruterítés lehetne finanszírozni, hogya fővárosban bevezetnék a környezetvédelmi zöldzónákat, a behajtásért fizetendő díjakból 50 milliárd forint bevétele lehet Budapestnek.

A főpolgármesteri hivat l hétfőn azt közölte: 2008-ban és 2009-ben két részletes szakmai tanulmány is készült a témában, tavaly januárban pedig a Fővárosi Közgyűlés is határozott a behatási díj bevezetéséről. A nemzetközi példák alapján a testület úgy döntött, áruterítés hogy a 2012 után bevezethető rendszernek a tisztább levegőjű, tehermentesebb, lényegesen kisebb átmenő forgalmú belvárost kell szolgálnia. A rendszer bevezetése infrastrukturális fejlesztéseket igényel, ám a kiadások várhatóan két év alatt megtérülnének.

Budapest nem nyereséges, hanem önfenntartó rendszer bevezetését tervezi, amelynek bevételei a közösségi közlekedés, a kerékpáros infrastruktúra-raklapos áru szállítás és a parkolás fejlesztését szolgálják majd – emlékeztetett a hivatal. Felidézték: a Főpolgármesteri Kabinet az elmúlt években több alkalommal is tárgyalt a fővárosi személyforgalmi behajtási díj (dugódíj) bevezetésének belföldi szállítás előkészítéséről. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmányt a Városkutatás Kft. dolgozta ki nemzetközi tapasztalok alapján.

Tavaly januárban a Fővárosi Közgyűlés elfogadta áruterítés Budapesti közlekedési rendszerének fejlesztési tervét, amelynek integráns része a behajtási díj bevezetése a 2010-2014-es önkormányzati ciklusban. A Fidesz-frakció a pénzügyi források bizonytalanságával indokolta tartózkodását, de a behajtási díjjal kapcsolatban nem képviselt ellenvéleményt. A közgyűlés napirendjén ezt követően 2009 novemberében szerepelt a behajtási díj bevezetésének lehetősége a részletes, 250 oldalas megalapozó tanulmánnyal együtt.

A szakmai tanulmány a nemzetközi példákra és a hazai tapasztalatokra alapozva ad javaslatot a komplex környezetvédelmi és forgalomcsillapítási zóna kialakítására Budapest belső területeire vonatkozóan. A szakértők egyzónás és többzónás modellt is vizsgáltak: az M0-s gyűrűn, a Hungária körúton és a Nagykörúton belül is kialakítható a behajtási zóna. A javaslat értelmében a Hungária körúton belüli zóna kialakításával csökkenthető legnagyobb mértékben a forgalom és a levegőszennyezés a belső kerületekben, de ez kombinálható más zónahatárok kialakításával is.

Az előzetes becslések szerint a kamerarendszerrel működő behajtási zóna kialakítása mintegy 39 milliárd forintba kerülne, ez azonban várhatóan két év alatt megtérülne a befolyó díjakból. A javaslat értelmében a behajtási díj a mindenkori BKV-jegy árával állna arányban, de az a gépkocsi környezetvédelmi besorolásától és napszaktól függően is változna. A városvezetés tervei szerint a dugódíjból befolyó bevételeket a főváros a közösségi közlekedés, a kerékpáros infrastruktúra és a parkolás fejlesztésére fordítaná.

A koncepció véglegesítését civil szervezetekkel és a kerületi önkormányzatokkal folytatott konzultáció is megelőzte, a munkában részt vett többek között a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Főmterv Zrt., a Közlekedés Kft., a Közlekedéstudományi Intézet, a Levegő Munkacsoport, áruterítés a Magyar Autóklub, a Magyar Kerékpáros Klub és a Magyar Közlekedési Klub. Az egyeztetésbe bekapcsolódott számos kerület (I., III., IV., VI., VII., X., XIII., XV., XVII., XVIII., XX., XXII.), a BKV, a BRFK közlekedésrendészete, belföldi szállítás a Fővárosi Közterület-felügyelet, a környezetvédelmi és a közlekedési tárca, valamint a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium.