Könnyíti a helyi élelmiszerek piacra jutási esélyeit a május 15-én hatályba lépő kistermelői rendelet, amely rendkívül fontos tartalmi és mennyiségi változásokat is tartalmaz – áll az ügyben érintett civil szervezetek közleményében.

A módosításoknak köszönhetően belföldi szállítás és belföldi fuvarozás fellendülhet a vidéki gazdaság és enyhülhet a válság okozta munkanélküliség. Az új rendelet példátlan civil siker is: 53 szervezet egy évi munkája nyomán számos civil javaslat is bekerült a jogszabályba. A házi disznóölés termékei belföldi áruterítés viszont továbbra sem értékesíthetőek a falusi vendéglátók részéről sem.
Mostantól alap- és feldolgozott termékek is jóval nagyobb számban elérhetők lesznek a magyar fogyasztók számára, nemcsak a boltokban, hanem az éttermekben is. Szabadkai fuvarozás Andrea (Szövetség az Élő Tiszáért /SZÖVET/) szerint végre a magyar kistermelői feldolgozott élelmiszerek is megtalálhatók lesznek a boltok polcain és az éttermek asztalain. Mostantól ugyanis az adott és a szomszédos megyében, valamint Budapesten is eladhatja termékét a kistermelő. Sőt, a régiós termékek a közétkeztetésben is felhasználhatók lesznek. Az új lehetőségek a magyar kistermelők piacra jutási esélyeit, a vidék fejlődését és a vidéki turizmust is segítik.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére például a strucc- és emutenyésztők és termékfeldolgozók is bekerültek a kistermelők fuvarozás körébe, valamint mostantól a méz mellett méhészeti termékeket is értékesíthet a kistermelő. További fontos változás, hogy mostantól egy szállítás családban elég lesz egy kistermelőt regisztrálni, valamint az, hogy részfeldolgoztatást a kistermelő máshol is elvégeztethet a nyomon követhetőség figyelembe vételével (hús füstöltetés, paprika szárítás, szállítás őrlés stb.)

Egyes intézkedések azonban új problémákat is felvetnek. A civilek ezért a jövőben további jogszabályok módosítását is kezdeményezni fogják, valamint ajánlásokat tesznek belföldi fuvarozás a magyar EU-elnökség számára az EU 2020 stratégiához és a 2013 utáni Közös Agrárpolitikához. Sarbu-Simonyi Borbála, a Védegylet agrár programvezetője szerint a gazdasági és a klímaválság belföldi szállítás megoldásában belföldi szállítás is kulcsszerepet játszhatnak a kisléptékű élelmiszertermelés és a helyi piacok. A kistermelői rendelet módosításával épp ezért nem értünk a munka végére, bár a minisztériummal folytatott egy éves egyeztetési folyamatot jónak és eredményesnek tartjuk. De további jogszabályokhoz is hozzá kell még belföldi áruterítés nyúlni, mint például a piac- és vásártartás szabályaihoz, illetve a jövedéki- és adótörvényhez – mondta a Védegylet programvezetője.

A rendeletben új fogalomként megjelenő kistermelői vendégasztal az ősszel megszüntetett falusi vendégasztalt is szabályozó kormányrendeletet hivatott pótolni. Ez új értékesítési lehetőséget biztosíthat a gazdálkodóknak, a Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetsége ezért örömmel fogadta az új kistermelői rendeletet. A két fogalom azonban sajnos nem szinonimája egymásnak, így jogi problémák adódnak a vendégasztal új elnevezéséből. A vendégasztal szolgáltatás hagyományos környezetben, hagyományos technológiával, tájjellegű ételreceptek alapján az adott gazdaságban megtermelt nyersanyagokból elkészült ételek családias környezetben történő bemutatása és értékesítése. Ezt azonban egyelőre akadályozza a tény, hogy a falusi szállásadók nem rendelkeznek kistermelői státusszal és nem is tudják magukat kistermelőként nyilvántartásba vetetni. Az belföldi fuvarozás áruterítés szállítás együttműködő civilek kérni fogják az új kormányt a falusi vendégasztal és falusi turisztikai szolgáltatás szabályozásának visszaállítására.
Csizmadia László, a Falusi- és belföldi fuvarozás Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke szerint az új jogszabály egyszerre segíti a vidékfejlesztést, egyszerűsíti a kisléptékű élelmiszerrendszer szabályozását és járul hozzá a magyar hagyományok ápolásához. A népi hagyományokat őrző és turisztikai látványosságként működő hagyományos disznóvágást azonban nem engedélyezi, és félő, hogy így a disznóöléssel járó reggeli hagyományok teljesen elvesznek.

A hagyományos disznóvágás helyett a rendelet  ugyanis csak a vágóhídon való leölést engedélyezi. Az ott kötelezően elvégezendő trichinella orvosi vizsgálat meglétét követően lehet az állatot a falusi portán feldolgozni a vendégekkel közösen. A disznóöléssel járó reggeli hagyományok belföldi áruterítés veszélybe kerülése mellett probléma az is, hogy a vendéglátóknak így komoly költségei merülhetnek fel, hiszen meg kell oldaniuk az állat elszállítását, hazaszállítását és fuvarozás hűtését.